Dohányzás és depresszió
Címlap A dohányzás abbahagyása mentális előnyökkel járhat Köztudott, hogy a dohányzásról való leszokás számos előnnyel jár testi egészségünk szempontjából, például csökkenti a daganatos megbetegedések és a szívbetegség kockázatát.
Most azonban azt is kimutatták, hogy a káros szenvedélyről való lemondás mentális egészségünket is javíthatja. A British Medical Journalban megjelent tanulmányhoz 26 korábbi kutatás eredményeit elemezték. Kimutatták, hogy azok az emberek, akik leszoktak a dohányzásról, a depresszió, a szorongás és a stressz alacsonyabb szintjét tapasztalták, és fokozódott bennük a pozitív kedélyállapot s az életminőségük is javult a leszokást követően azokhoz képest, akik tovább dohányoztak.
Az eredmények az általános népességre és a mentális rendellenességekben szenvedő betegekre egyaránt igaznak bizonyultak. A kutatás ellentmond annak a közhiedelemnek, hogy a dohányzás jót tesz a mentális egészségnek. Sok dohányos állítja, hogy azért dohányzik, mert a szokás enyhíti bennük a depresszió, a szorongás és a stressz érzését, és segít ellazulni.
A dohányzás káros hatásai!
A cigarettázás dohányzás és depresszió valójában az elvonási tüneteket, köztük az ingerlékenységet, a szorongást és a depressziót enyhíti, amit a dohányosok tévesen úgy érzékelnek, mint kedélyállapotuk javulását. A kutatások azt mutatják, hogy ezek az elvonási tünetek néhány héttel a leszokás után enyhülnek.
A tanulmány szerzői szerint a dohányosok biztosak lehetnek abban, hogy a leszokás mentális egészségügyi előnyökkel jár. A kutatók úgy vélik, hogy a dohányzás és a mentális egészség közötti összefüggésre vonatkozó korábbi téves elképzelés megdöntésével sok dohányost buzdíthatnak majd a leszokásra.
A kutatás eredményei azonban nem bizonyítanak ok-okozati összefüggést a leszokás és a mentális egészségügyi előnyök között.
Lehetséges dohányzás és depresszió, hogy azok az emberek próbálnak meg leszokni, akik javulást tapasztalnak mentális egészségi állapotukban. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a vizsgált kutatások többsége leszoktatási kísérlet volt, amelyekben az összes résztvevő megpróbált leszokni — ezekben a kísérletekben tehát a leszokásra vonatkozó elhatározás nem a kedélyállapoton alapult.
Új hozzászólás.
