Légszomj a dohányzás kezelésénél

A betegség, amelyben Magyarország vezet Európában Simon Tamás Pedig a kór egyetlen egyszerű méréssel diagnosztizálható, és korai stádiumban felismerve még megállítható.

Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája szerint ben már Európában is az úgynevezett krónikus obstruktív légúti betegség, angol nevéből rövidítve a COPD volt a negyedik vezető halálok, amelyet csak a szívinfarktus, az agyvérzés és a tüdőrák előzött meg.

Nehézlégzés kezelését végző légzésterapeuta szakembereink

Az előrejelzések szerint ra a betegség pedig már a harmadik leggyakoribb lesz. A kór a légutak beszűkülésével, a tüdő szövetének ritkulásával, ezáltal a tüdő teljesítményének meredek leromlásával jár, s végül sok esetben halállal végződik. Szemben azonban az asztmával, a COPD esetében a légutak beszűkülése csak részben vagy egyáltalán nem visszafordítható. Mivel az emberek többsége semmit nem tud a betegségről, általában már csak késői fázisban fordulnak orvoshoz.

Orvos válaszol

Magyarország ezen a területen is vezet: Európában a lakosság számához viszonyítva nálunk halnak meg a legtöbben COPD-ben. A tüdőgyógyászati hálózatban nyilvántartott, légszomj a dohányzás kezelésénél részesülő páciensek száma a becslések szerint csak körülbelül 20 százaléka lehet az összes betegnek, a többség tehát nem is tud betegségéről.

Így hat a szívre a dohányzás - HáziPatika

A betegség több gén és környezeti tényező kölcsönhatása következtében alakul ki. A COPD jól példázza azt, hogy a gének általában nem sorsszerűséget jelentenek, csak hajlamosítanak valamire például egy betegségreés a genetikai program aktiválásához külső tényező is szükséges.

COPD tünetei és kezelése

Tény ugyanis, hogy a COPD-ben szenvedő betegek többsége - mintegy 90 százaléka - dohányos. A betegség a dohányosok körülbelül 20 százalékánál, tehát valószínűleg a genetikai szempontból a betegségre hajlamos egyéneknél jelentkezik, általában 40 éves kor felett.

A dohányfüst káros összetevői az évek folyamán a tüdő krónikus gyulladását okozzák. Ennek következtében krónikus köhögés, fokozott váladékképződés, majd egyre súlyosbodó nehézlégzés, fokozódó légszomj alakul ki. Végül a tüdő nem képes a szervezet oxigénellátását biztosítani, a betegség utolsó stádiumában folyamatos otthoni oxigénterápia válik szükségessé.

A légszomj akár nyugalomban is jelentkezhet. Leggyakrabban ilyenkor valamilyen tüdő- vagy szívbetegség okozza a panaszt. Ha a fulladás gyakran jelentkezik, akkor nem árt, ha a lehetséges okokkal is tisztában vagyunk. Ha hirtelen lép fel a nehézlégzés Egészségeseknél fellépő, hirtelen kialakult fulladás esetén, azonnal gondolni kell valamilyen allergiás reakcióraés az így kialakult gégevizenyőre.

Az első tüneteket rendszerint a főleg ébredés utáni órákban jelentkező krónikus köhögés és fokozott váladékképződés jelenti. A legtöbb beteg ezekkel a kezdeti, kisebb közérzeti problémát okozó tünetekkel még nem, csak a később kialakuló nehézlégzéssel fordul orvoshoz.

Az eleinte kizárólag fizikai terhelésre fellépő légszomj az évek folyamán, a tüdő működésének folyamatos romlásával arányosan súlyosbodik, ami az érintett betegek életminőségének és életkilátásainak nagymértékű romlásához vezet. A betegségben szenvedő körülbelül 10 százaléknyi nem dohányzó páciens főleg a passzív dohányosok, illetve a fokozottan szennyezett levegőjű munkahelyeken dolgozók közül kerül ki.

Általában a negyvenes években kezdődik légszomjjal A COPD nem csupán abban hasonlít a tüdőrákhoz, hogy a betegek túlnyomó része dohányos, hanem abban is, hogy a dohányzás elkerülésével, illetve időben történő abbahagyásával a megbetegedések és a halálesetek túlnyomó többsége megelőzhető lenne.

A korai stádiumban felismert COPD - ha vissza nem is fordítható - még megállítható.

A betegség, amelyben Magyarország vezet Európában

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a betegség egy egyszerű légzésfunkciós méréssel megállapítható ez egyetlen fújást jelent egy műszerbe. A COPD-s légszomj a dohányzás kezelésénél sokszor a es éveikben járó, jól szituált dohányosok, akik először a légszomjat érzékelik egy nagyobb fizikai igénybevétel után.

Ekkorra általában már légzési tartalékuk 50 százalékát elvesztették. A gond az, hogy bár ezután kezelni kezdik őket, sokszor elmarad a légzésfunkciós teszt, a betegség pedig lappangva fejlődik tovább.

A légszomj okai egyéb betegségek is lehetnek A tüdővizenyő kapcsán is látható, hogy a légszomj okainak kivizsgálása során gyakran egyéb betegségeket, elváltozásokat is felfedezünk — magyarázza dr. Tárnok Ildikó. Ez esetben a légszomj a szív elégtelen működésével is összefügg, de a hirtelen jelentkező légszomj lehet szívinfarktus vagy szívritmuszavar tünete is. Előfordulhat, hogy nem lehet fizikai elváltozást kimutatni a légszomj hátterében. Ilyenkor stresszre, szorongásra, depresszióra is gondolni kell, az akut légszomj lehet pánikroham tünete is.

A tüdőgyógyászok talán legfontosabb üzenete: aki észleli magán a fenti tüneteket, illetve aki szűrési céllal szeretné megelőzni a betegséget, jelentkezzen valamelyik tüdőgondozóban, ahol kérheti a légzésfunkciós mérést ezt a társadalombiztosítással rendelkezőknek díjmentesen elvégzik.

A betegség előrehaladását a dohányzás elhagyása fékezi A gyógyszeres terápia a betegség súlyosságától függ, és hörgőtágító hatású gyógyszerek, valamint gyulladáscsökkentők rendszeres belélegzéséből áll a COPD-gyógyszerek többsége az asztmában is használt gyógyszer, bár az utóbbi években megjelentek speciálisan a COPD kezeléséhez alkalmazott hatóanyagok is.

Asztma és dohányzás: kevesebb gyógyszerrel is tünetmentes lehet, ha a leszokást választja

Oki terápia a COPD-re egyelőre nem létezik, a kezelések a légszomj a dohányzás kezelésénél természetes lefolyását - a tüdő működésének folyamatos romlását - nem képesek megakadályozni.

A jelenleg elérhető gyógyszerek a panaszokat főként a légszomjat enyhítik, és a szövődmények kialakulásának valószínűségét csökkentik.

Intenzív kutatások azonban ezen a területen is zajlanak: olyan célzott hatóanyagokat szeretnének létrehozni, amelyek a tüdőben zajló gyulladásos folyamatokra hatnak. Megdöbbentőnek tűnhet az adat, de a teljes antibiotikum-felhasználás 40 százaléka a COPD-s betegekre esik.

A passzív dohányzás még ártalmasabb?

A betegség előrehaladását jelenleg kizárólag a dohányzás elhagyása fékezi. Ezt igen szemléletesen érzékelteti az alábbi ábra, amely egy dohányos és egy nemdohányzó tüdőfunkciójának csökkenését hasonlítja össze.

Látható, hogy a dohányosban a tüdőfunkció sokkal meredekebben csökken, ami rövidebb élettartamhoz vezet. A jó hír a harmadik görbe: a dohányzás elhagyása még viszonylag késői életkorban is csökkenti a tüdő teljesítményének romlását, aminek meredeksége ezután a nemdohányzókéhoz lesz hasonló.

Természetesen minél korábban történik meg a dohányzás elhagyása, annál kisebb a betegség kialakulásának esélye. A tüdőfunkció csökkenése nemdohányzóknál, a dohányzást abbahagyóknál és dohányosoknál FEV1: az erőltetett kilégzési vitálkapacitás első másodpercre eső része.

Rendszerint a kor, nem, testméretek alapján megállapított elvárható érték százalékában adják meg Lakossági szűrés kellene A veszélyeztetett betegek kiemelése és továbbküldése a háziorvosok és a tüdőgyógyászok szoros együttműködését igényli.